19. fejezet - Munkakeresés

MUNKAKERESÉS

Mire felébredtem, Endie már sehol sem volt. Sóhajtottam, majd felültem és egy ideig csak bámultam magam elé.

Ez hiba volt. Egy hatalmas nagy hiba, most pedig emészt a bűntudat. Ha legközelebb találkozom vele, megmondom neki, hogy mindennek vége. A kapcsolatunknak, a barátságunknak. Mindennek.

Sóhajtottam, majd eszembe jutott az a sárga szórólap, amit még azelőtt olvasgattam, mielőtt Len elrabolt volna. Felkaptam magamra egy fekete bőrnadrágot és egy vörös top-ot, majd magamhoz vettem a táskám és a kanapé alól elővettem egy pisztolyt. Biztos, amit biztos.

Körülnéztem, Sam pedig még mindig nem ért haza. Ezt kicsit furcsálltam, de nem volt időm ezzel foglalkozni. Kirohantam az épületből és próbáltam visszaemlékezni arra, amerre tegnap jártam. A nagy keresés közben csupán háromszor tévedtem el, de végül megtaláltam azt a helyet.

Megpillantottam a földön a tegnapi injekciós tűt, ez pedig egy kicsit felkavaró látvány volt. Vettem egy mély levegőt, majd a félhomályban a szórólapot kutattam, ameddig észre nem vettem.

Újra elolvastam mindent a pincérnői állással kapcsolatban, majd úgy döntöttem, megpróbálom. Felírtam a telefonomba a címet, majd hazamentem, felpattantam a motorra és elindultam megkeresni.

* 

Húsz percnyi motorozás után, egy Night Club-hoz értem. Mivel világos volt, nem szűrődött ki fény az ablakokon keresztül, de mégis bementem. 

Beléptem, előttem pedig egy bár, egy színpad három rúddal, több asztal, melyekből fém rudak álltak ki, plusz egy függönnyel eltakart helyiség helyezkedett el. Hangulatos volt a hely, este pedig biztosan jó szórakozást nyújthatna.

- Hahó? - kiabáltam, pár perc múlva pedig egy izmos, szőke férfi lépett ki a bár mögötti ajtón.

- Zárva vagyunk - dörmögte.

- Nem, izé ... a munka miatt jöttem!

Erre elvigyorodott, majd bekiabált a válla fölött, mire egy öltönyös, kopasz, napszemüveges, kistermetű férfi lépett elém, mosolygó arccal.

- Helló, kedvesem, az én nevem Freddie Matheson, a főnök - rázott velem kezet.

- Mischa Bynes.

- Szóval, a táncos munka miatt jöttél?

- Nem, a pincérnői állás miatt - mosolyogtam.

- Igazán kár - nézett végig rajtam, majd füttyentett. - Tényleg, igazán kár. Mindegy, a pincérnői ruhában is dögös leszel. Add meg a méreteidet Aron-nak és este kezdhetsz is.

- Komolyan? - pislogtam csodálkozva, mire a két fejjel kisebb Freddie bólogatni kezdett. - Köszönöm!

Aron után, az izmos, jóképű, szőke hajú férfi után siettem, akinek elmondtam a méreteimet, majd adott egy fekete fehér ruhát, és magamra hagyott.

Felvettem egy bőr miniszoknyát, melyből kilátszott a fél fenekem és a fekete tangám. Hozzá pedig egy harisnyát, mely csak pár centivel, a térdem felett végződött. Felvettem egy fehér, pánt nélküli topot, mely a mellemet is alig takarta el.

Ha én így nézek ki, mennyi ruha van a táncosokon?

Kisétáltam, majd megpillantottam Freddiet és Aront, ahogyan egymás mellett beszélgetnek.

- Lehet ámulni - kiáltottam, mire mindketten rám néztek, én pedig pörögni kezdtem.

- Nem semmi - szólalt meg Aron, aki elismerően nézett végig engem.

- De nem ám! - csapta össze tenyerét a főnök, majd odalépett hozzám és kezet rázott velem. - Este várlak, Mischa, pontban éjfélkor! Ne késs!

- Igenis - vigyorodtam el.